Belvízelvezető hálózat épül Szolnok megye hat településén

Belvízelvezető hálózat épül Szolnok megye hat településén A belvíz elleni védekezés fontosságára hívta fel a figyelmet a vidékfejlesztési miniszter hétfőn Kunhegyesen, egy hat települést érintő közel 2,5 milliárd forint értékű bel- és csapadékvíz-elvezetésre hivatott fejlesztés projektnyitó rendezvényén. A Kárpát-medence közepét jelentő Alföldön nemcsak az aszály és az árvíz jelent gondot, hanem a legalább olyan pusztító hatású belvíz is, amely tönkreteszi az épületeket, a termést – mondta Fazekas Sándor. Közölte: a mostani, az Európai Unió által 100 százalékban támogatott program Abádszalókon, Jászkiséren, Kunhegyesen, Tiszaburán, Tiszasülyön és Vezsenyen oldja majd meg az érintett városok és falvak “vizes problémáját”, és óriási előrelépés az infrastrukturális állapotokban. Fazekas Sándor elmondta, hogy a kedvező változás a települések minden lakóingatlanát érinti, és a tulajdonosoknak a beruházások megvalósítása nem jelent anyagi terhet. Mező Ferenc, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője bejelentette: a közbeszerzési eljárás öt településen eredményesen lezárult, azt egyedül Tiszaburán kell megismételni. A megkötött szerződések szerint Abádszalókon az A-HÍD Zrt., Jászkiséren a Swietelsky Magyarország Kft.,Tiszasülyön az ÉKISZ Építőipari Kft., míg Kunhegyesen és Vezsenyen a Duna Aszfalt Kft. végzi a kivitelezési munkákat. A fejlesztéseknek köszönhetően, főleg a Tisza melletti településeknél, a szivárgó, illetve fakadóvizet is befogadja a rendszer. Vízhiányos időszakban a tervezett létesítmények megfelelő üzemeltetése lehetőséget biztosít a belterületi víz visszatartására, és esetleges hasznosítására. Valamennyi érintett helységben módja lesz a lakosságnak a csapadékvíz egyedi gyűjtésére is.

Match Race a Tiszán!

Match Race a Tiszán!

Forrás:
Kipper György

2013. 10. 22. – Horizont

Jó sok víz lefolyt már a Tiszán az America’s Cup óta, de Szeged még lázban ég. 9 perces videofilmmel illusztrált beszámolójukban ennek lehetünk szemtanúi.

Talán kevesebb nézőt vonzott és kisebb büdzséből jött létre, de vegyük úgy, hogy a nagy Oracle és Team New Zealand csatáját láthatjuk a képeken. Legénységenként legalábbis biztosan volt annyi adrenalin. A képeken trapéz nem látható, arra nem volt szükség.

De álljon itt a szervező beszámolója:

PÁROS VITORLÁSVERSENY A TISZÁN

A vasárnapi verőfényes napsütés és a kellemes déli szél ideális volt a vitorlázásra. A Tiszayacht kikötőből induló, két repülő hollandi típusú vitorlás legénysége városnéző versenyre indult.

Céljuk a város déli oldalán a Boszorkánysziget majd a Maros-torkolathoz történő visszavitorlázás volt. A Bertalan hídig egymást előzgetve vitorláztunk, majd a kanyarodó folyón a mederbe egyre jobban befújó szél fokozta a tempót. A Malina-part előtt fodrozódó vízfelület még távolabbra csalogatott bennünket, de gondolva a délutánra gyengülő szélre az árvízi emlékmű vonalában visszafordultunk. ( Itt már több mint 4 km-re voltunk a kikötőtől, és bár az alacsony vízállásnál nem nagy a Tisza sodrása, a vitorlásban nem jól mutat az evezés.) Az első hajó kormányosa úgy látta elég gyorsak, és a Lapos előtt, a belső rövidebb íven „pillangóztak”, nem húztak spinnakert. A másodikként forduló hollandiban a szelesebb külső ív felé vették az irányt és felhúzták a hátszélvitorlát ami meg is hozta az eredményét, a Belvárosi híd után ismét az élre álltak. A Bertalan híd vonalától már ismét cirkáltunk.

Völgymenetben a széles híd széltakarása nem jelent gondot, mivel a folyó átsodorja a hajót a híd alatt, hegymenetben viszont csak a szélfordulókra jól időzítve lehet átkelni. Ez mindkét hajónak csak többszöri nekifutásra sikerült. A Maros-torkolatig tartó két kilométeres folyószakaszon a gyengülő szél már csak zebracsíkok formájában volt jelen, és az iránya minden befúvás előtt élesedett, majd azt elhagyva tompult. Ez a vitorlák folyamatos állítgatását igényelte. A vitorlások ezen a szakaszon már nem csak egymással, hanem a folyó sodrásával is versenyeztek. Bár a futamidő jelentősen elmaradt az eddigi rekordtól (1:04:33), a szél kitartott, a két vitorlás célba ért. A futamidőket másodperc pontossággal a hajókban elhelyezett GPS dokumentálja: Kipper György, Túri Mihály  (3:07:30), Csesznok Tamás, Rehák József, Csesznok Anna (3:49:14).

A 2006-tól több sportágban teljesült, fotókkal, videókkal illusztrált 494 futam eredménye megtekinthető itt.

És a film:

Forrás:porthole.hu

Mikor loboghat a Tisza felett a világ összes zászlaja?

Mikor loboghat a Tisza felett a világ összes zászlaja?

2013. október 20., 18:20
Szerbiában csak a Dunán és a Száván van nemzetközi hajózási útvonal, csak ezen a két folyón hajózhatnak más országok zászlai alatt szabadon a hajók. A Tiszába már nem kanyarodhatnak be, hogy mondjuk a zentai kikötőbe vigyék az árut vagy Szegedre. A Tiszán csak szerb, illetve magyar zászló alatt történhet a folyami közlekedés.

 

Ha a Tisza is megkapná hajózhatóságának nemzetközi státusát, ez a folyó menti települések gazdasági fellendülését jelentené. A zentai áruforgalmi kikötő mellett épülhetne még, és a magyarkanizsaihoz hasonlóan minden Tisza menti városnak is lehetne utasforgalmi kikötője, amelyek a helyi és a regionális turizmus szolgálatában állhatnának.

Juhász Bálint tartományi gazdasági titkárhelyettestől hallottuk, a Tisza menti községek sok évvel ezelőtt kérték, hogy ezt a folyót nyilvánítsák nemzetközi hajózási útvonalnak, de a mai napig ez nem történt meg.

– Létezik egy európai egyezmény, amely a Tiszát kiemelt fontosságú folyóként tartja számon. Szerbia ezt az egyezményt sajnos még nem írta alá. Ez az egyezmény meghatározza, mely folyók kiemelt fontosságúak Európában, meghatározza a folyók nemzetközi státusát és a folyók menti kikötői tevékenységeket, illetve a kikötőkre vonatkozó szabályozást, mely kikötő lehet nemzetközi szintű, mely országos szintű. Ha Szerbia aláírja ezt az egyezményt, a Tisza is nemzetközi hajózási útvonallá válna, de az egyezmény aláírása nélkül semmiképpen. Jelenleg a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság által 1955-ben aláírt államközi egyezmény van életben. Ez azt jelenti, hogy most kimondottan magyar, illetve szerb zászló alatt közlekedhetnek hajók a Tiszán, a többi ország hajóinak ehhez külön engedélyt kell kérniük a szerbiai közlekedésügyi minisztériumtól, ami bonyolítja a forgalmat. Mivel a Tiszán nincs állandó határátkelőhely, és esetenként kell a határátlépéssel kapcsolatos ügyeket rendezni, ez egyrészt hosszadalmas, másrészt pedig drágítja a szállítást. Mindez megszűnne, ha a Tisza nemzetközi hajózási útvonalként volna jegyezve. Vajdaságnak célja, hogy ez minél előbb megtörténjen – hangsúlyozta Juhász Bálint –, és a csatlakozási tárgyalások kezdete már lehetőséget ad arra is, hogy Szerbia aláírja azt az egyezményt, amely a Tiszának e státus garantálja. A tartomány annak érdekben, hogy ez megtörténjen, nemcsak lobbizik, hanem anyagiakat is fordít ezen projektum megvalósítására. Nem régen egy szakmai tribünön hangzott el a kormány képviselője szájából, ám megerősítést erről még a tartomány nem kapott, hogy a köztársasági kormány a szerződés aláírásának előkészületeit végzi

A Tisza mentén Szerbiában többnyire magyarlakta községek vannak. A folyami út és a kikötők, elsőssorban a zentai kikötő fejlesztése, az itt élő magyar közösségnek nagy hasznára válna, gazdasági szempontból, turisztikai szempontból is, lehetőség nyílna új munkahelyek teremtésére… A Tisza nemzetközi hajózási folyóvá tételével megvalósulhat a jachtkikötővel kapcsolatos zentai terv is. A Tisza menti önkormányzatok közös beadvánnyal fordultak a szerb kormányhoz, amelyben kérik, hogy hozzák meg a szükséges döntéseket annak érdekében, hogy a Tisza nemzetközi folyami útvonal lehessen. Ceglédi Rudolf, Zenta polgármestere szerint a kormány, illetve a parlament az ide vonatkozó döntéseket egy éven belül meghozhatja.

Szerbiában a Tiszához hasonló folyó a Száva, amelynek van nemzetközi hajózási engedélye, holott rövidebb szakaszon hajózható, mint a Tisza. A Száva folyó vízi közlekedésével, annak fejlesztésével a Száva Bizottság foglalkozik. A bizottság az érintett országok képviselőiből áll.

Juhász Bálint

Juhász Bálint

– Tavaly júniusban Zentán tartottunk egy fórumot, amelyen a vajdasági Tisza menti önkormányzatok képviselői voltak jelen – mondja Juhász Bálint –. Ott született meg a javaslat, hogy tartományi szinten alapítsuk meg a Tisza Bizottságot, amely a Tisza átfogó fejlesztési kérdéseivel volna megbízva. Ez a bizottság sajnos még nem alakult meg. A Tiszán Szegeden és Zentán létezik kiemelt jelentőségű áruforgalmi kikötő, és Magyarkanizsán nemrég önkormányzati és pályázati forrásokból felújították az utasforgalmi kikötőt, ahol a határátkelés is működik. A kikötők fejlesztése – a zentai kikötő részvénytársaság – több forrásból lehetséges, egyrészt magántőkéből, másrészt önkormányzati, tartományi vagy/és köztársasági pénzekből. Úgy értékelem, hogy az államnak erre most nincs pénze, a magántőkének pedig nincs érdekeltsége, mivel a már említett nehézségek miatt a tiszai áruforgalom túl kicsi. A zentai kiköt kapacitásának még az egynegyedét sem tudja kihasználni. Mindez megváltozna, ha a Tisza nemzetközi hajózási útvonal lenne. Természetesen nemzetközi projektumokban is lehet gondolkodni, és itt nagy esélyt látok abban, ha Szeged, Magyarkanizsa és Zenta közös projektumokkal pályáznának..

Végül, de nem utolsó sorban, ha Szerbia a folyami és a vasúti áruszállítást helyezné előnybe a közútival szemben, nemcsak az áru szállítása volna olcsóbb, hanem a közutak javítására, felújítására is kevesebb pénzt kellene fordítania. És e témakörben a környezetvédelmi szempontokat még meg sem említettük.

Forrás:magyarszo.com

Németh Zoltán 

A Tisza

tisza

A Tisza (németül: Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül: Тиса / Tisa, ukránul: Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik, majd áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.

A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157 000 km², vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél 820 m³/s, de mértek már itt 97 m³/s-os legkisebb és 4700 m³/s-os legnagyobb vizet is[1].

Történelem

Nevének eredete

A folyó neve vaskorban (Kr. e. 76. század) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó folyót jelenthetett. A szőke jelzőt a benne lévő iszapról kapta.

A Tisza szabályozása

Thiz river.jpg

A Tisza Óbecsénél

A szabályozás után kialakult ártéri erdő, a 184-es folyamkilométernél, Szeged-Algyő magasságában

A Tisza hossza valamikor 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások.

Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét. A szabadságharc után jelentősen csökkentett költségvetéssel és számos kompromisszummal valósult meg a szabályozás, amelyet Pietro Paleocapa (a Pó folyót is szabályozó mérnök) irányított. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz ma 780 km. A szabályozás nem volt minden tekintetben kielégítő, amire leginkább az 1879-es szegedi katasztrófa figyelmeztetett; a vízgyűjtő terület vízháztartása szintén romlott [2].

A magyar országgyűlés 1884-ben elfogadta a Tiszáról szóló törvényt, amely összefoglalta a folyó szabályozásával összefüggő teendőket 18791884 közötti periódusban. A törvény kimondta, hogy a Tisza és vízgyűjtő területe a szabályozás és az ármentesítés tekintetében egységet képez. 1894-ben a parlament elfogadta Kvassay Jenő tiszai korrekciós programját, mely alapján tíz évig folynak a munkák. 1908-ban az országgyűlés elfogadta a Tisza újabb, immár húsz évre szóló fejlesztési programját. Az 1937-es XX. törvénycikk célja: a folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeinek korrekciója.

A folyó szabályozását megtervező Vásárhelyi Pált (1795-1846) megörökítő szobor az ország első mérnökszobra (1905, Mátrai Lajos, ifj.) Szegeden látható. A talapzaton emléktábla mutatja az addigi legnagyobb vízállást, amely 961 cm volt 1970. június 2-án. Ez 154 cm-rel több, mint a várost romba döntő 1879-es árvíznél volt. (Ezt 2006. április 21-én sikerült “felülmúlnia” a folyónak: 1009 cm-es vízállást mértek a Belvárosi híd lábánál lévő vízmércén.)

2006. május 23-án a Felső-Tisza hajózhatósági tervének elkészítését jelentették be, a tanulmány meghatározza majd a folyó 90 kilométeres részén a hajóút kialakításához szükséges beruházásokat.[3]

Földrajz

A Tisza magyarországi szakasza 597 km hosszú.

Források

A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyása Rahó fölött

A Tisza két forrásból ered. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza egymástól légvonalban 53 km-re található. A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is.[4] A Fehér-Tisza forrását a szegedi székhelyű GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület [5] tagjai több évig kutatták, s 2000-ben felfedezték annak pontos helyét. A forrás környékét megtisztították és táblával látták el.[6]

Ez a folyószakasz Rahótól kb. 1,5 km-re egyesül a Fekete-Tiszával.

Folyása

A kiskörei duzzasztómű

A hegyvidéki jellegű Felső-Tisza a Szamos torkolatáig tart. A Közép-Tisza szakasz határait a Szamos, ill. a Maros torkolata adja, s a Maros beömlésétől a Dunáig terjed az Alsó-Tisza.

A Tisza magyarországi szakaszát is három – az előbbivel azonos névvel illetett – részre tagolják. A Felső-Tisza az országhatár és Tokaj, a Közép-Tisza Tokaj és Tiszaug, az Alsó-Tisza megnevezés pedig, a Tiszaug és a déli országhatár közötti szakaszra vonatkozik.

Tisza a Bereg-Szatmári-síkságon lépi át az országhatárt, s medrét heves árvizeivel töltögeti, bár közben kanyarog is. Azt mondhatjuk, kanyarogva feltöltő jellegű. A folyó a hasonlóan kanyarogva feltöltő Szamos betorkollásától a Tokajig terjedő szakaszon – mesterségesen megrövidített medrében – jelentős esésnövekedést nyert: itt már kanyarogva bevágódó jelleggel, élénkebben erodálja partjait. A kanyarulatképződés üteme e szakaszon eléri a Dunáét. A kis esésű Bodrog felvétele után a Tisza ismét módosítja szakaszjellegét, újra a feltöltő jellegű lesz egészen Kisköréig. Bár a szabályozásokkal hossza e szakaszon is jelentősen csökkent, esése pedig növekedett, a SajóHernád által szállított durvább hordalékot csak fokozatosan tudja feldolgozni. A kiskörei duzzasztómű eséstörő hatása tovább fokozza feltöltő tevékenységét.

Kiskörétől lefelé Szegedig a Tisza újra kanyarogva bevágódó jellegű. Ez azért van, mert noha e szakaszon esése a jelentős rövidítések ellenére sem növekedett számottevően, egészen a Maros torkolatáig nem kap érdemi hordalék-utánpótlást. (A saját energiájával a mederből kitermelt anyag többnyire finomszemcsés, amelyet még a lassú folyású víz is könnyen magával visz.) Így medre itt fokozatosan kimélyül, és kisvízszintje is csökken (például Csongrádnál több mint 330 cm-rel).

Középvízi mederszélessége 191–236 m között változik. Árvízi víztükre Szegednél mindössze 350 m széles, Tiszadorogmánál viszont eléri a 6,7 km-t.

Torkolat

A fájlhoz képjegyzet tartozik

A Tisza torkolata Titelnél

A Tisza torkolata Szerbiában van Titel közelében, itt vízhozama már megközelíti a Dunáét. Ennek alapján akár a Dráva nélküli Duna lehetne a Tisza mellékfolyója.

Keletkezésekor, a miocén elején a Tisza torkolata 117 km-rel lejjebb volt, mai helyére a természetes mederváltozások miatt került, s emiatt a folyó öt nagy mellékfolyót veszített.

Mellékfolyók

A Tisza és a Bodrog Tokajnál

A Tisza 962 km-es hosszán számos mellékfolyó vizével gazdagodik. Ezek közül a legnagyobb mellékfolyói, azok torkolatának országa szerint:

Ukrajna Tarac, Talabor, Nagy-ág, Borzsa
Románia Visó, Iza
Szlovákia
Magyarország Túr, Szamos, Kraszna, Lónyai-főcsatorna, Keleti-főcsatorna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körösök, Maros
Szerbia Béga

A Tisza-tó

Searchtool right.svg Bővebben: Tisza-tó

A „szőke” Tisza Tiszapüspökinél

Az 1975-ben átadott Kiskörei-víztározó (Kisköre honlapja) nemcsak a vízszint szabályozására szolgál, hanem az aszályos időben igényelt vízpótlást is szolgáltatja. Ezen túl a keletkezett Tisza-tó egyike lett hazánk legnépszerűbb turista-célpontjainak, mivel a hasonló jellegű Balatonnál lényegesen olcsóbb és a zsúfoltság is kisebb. Hossza 27 km, területe 127 km², átlagos vízmélysége 1,3 m, legmélyebb pontja 17 m. Mintegy 43 km²-nyi sziget is található a tóban.

Közlekedés

▲ becsuk

m • v • sz

Tisza-hidak

Ukrajna
Magyarország

Kisar–Tivadar · Vásárosnamény · Eperjeske · Záhony (vasúti) · Záhony (közúti) · II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd (Cigánd–Tiszakanyár) · Balsa · Tokaj–Rakamaz (közúti) · Tokaj–Rakamaz (vasúti) · Tiszadob (pontonhíd) · Tiszaújváros · Polgár (M3) · Tiszafüred (vasúti) · Tiszafüred (közúti) · Kisköre (erőmű) · Kisköre (közúti-vasúti) · Szolnok (vasúti) · Szolnoki török kori híd · Szolnok (közúti, belváros) · Szolnok (Tiszavirág, gyalog/kerékpár) · Szolnok (Szent István híd) · Cibakháza · Tiszaug (közúti) · Tiszaug (vasúti) · Csongrád (pontonhíd) · Szentes–Csongrád (vasúti) · Szentes–Csongrád (közúti) · Algyő (vasúti) · Algyő (közúti) · Móra Ferenc híd (M43) · Szeged (Bertalan híd) · Szeged (Belvárosi híd) · Szeged (vasúti)

Szerbia

Kultúra

A magyarság a Tiszához erősebben kötődik, mint a többi folyóhoz; erre utal, hogy ez a népdalokban és versekben legtöbbször megénekelt folyónk. Gyakran illetik különböző jelzőkkel (pl. szőke, vad, zavaros, kanyargós), és általában egy szeszélyes, de szeretett folyónak tekintik. 1920-ig a „legmagyarabb folyónak” is nevezték, mivel teljes hosszában a történelmi Magyarország területén folyt.[7]

Hivatkozások

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Forrás Wikipédia.hu

 

Célunk a Tiszai hajózás népszerűsítése