Mikor loboghat a Tisza felett a világ összes zászlaja?

Mikor loboghat a Tisza felett a világ összes zászlaja?

2013. október 20., 18:20
Szerbiában csak a Dunán és a Száván van nemzetközi hajózási útvonal, csak ezen a két folyón hajózhatnak más országok zászlai alatt szabadon a hajók. A Tiszába már nem kanyarodhatnak be, hogy mondjuk a zentai kikötőbe vigyék az árut vagy Szegedre. A Tiszán csak szerb, illetve magyar zászló alatt történhet a folyami közlekedés.

 

Ha a Tisza is megkapná hajózhatóságának nemzetközi státusát, ez a folyó menti települések gazdasági fellendülését jelentené. A zentai áruforgalmi kikötő mellett épülhetne még, és a magyarkanizsaihoz hasonlóan minden Tisza menti városnak is lehetne utasforgalmi kikötője, amelyek a helyi és a regionális turizmus szolgálatában állhatnának.

Juhász Bálint tartományi gazdasági titkárhelyettestől hallottuk, a Tisza menti községek sok évvel ezelőtt kérték, hogy ezt a folyót nyilvánítsák nemzetközi hajózási útvonalnak, de a mai napig ez nem történt meg.

– Létezik egy európai egyezmény, amely a Tiszát kiemelt fontosságú folyóként tartja számon. Szerbia ezt az egyezményt sajnos még nem írta alá. Ez az egyezmény meghatározza, mely folyók kiemelt fontosságúak Európában, meghatározza a folyók nemzetközi státusát és a folyók menti kikötői tevékenységeket, illetve a kikötőkre vonatkozó szabályozást, mely kikötő lehet nemzetközi szintű, mely országos szintű. Ha Szerbia aláírja ezt az egyezményt, a Tisza is nemzetközi hajózási útvonallá válna, de az egyezmény aláírása nélkül semmiképpen. Jelenleg a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság által 1955-ben aláírt államközi egyezmény van életben. Ez azt jelenti, hogy most kimondottan magyar, illetve szerb zászló alatt közlekedhetnek hajók a Tiszán, a többi ország hajóinak ehhez külön engedélyt kell kérniük a szerbiai közlekedésügyi minisztériumtól, ami bonyolítja a forgalmat. Mivel a Tiszán nincs állandó határátkelőhely, és esetenként kell a határátlépéssel kapcsolatos ügyeket rendezni, ez egyrészt hosszadalmas, másrészt pedig drágítja a szállítást. Mindez megszűnne, ha a Tisza nemzetközi hajózási útvonalként volna jegyezve. Vajdaságnak célja, hogy ez minél előbb megtörténjen – hangsúlyozta Juhász Bálint –, és a csatlakozási tárgyalások kezdete már lehetőséget ad arra is, hogy Szerbia aláírja azt az egyezményt, amely a Tiszának e státus garantálja. A tartomány annak érdekben, hogy ez megtörténjen, nemcsak lobbizik, hanem anyagiakat is fordít ezen projektum megvalósítására. Nem régen egy szakmai tribünön hangzott el a kormány képviselője szájából, ám megerősítést erről még a tartomány nem kapott, hogy a köztársasági kormány a szerződés aláírásának előkészületeit végzi

A Tisza mentén Szerbiában többnyire magyarlakta községek vannak. A folyami út és a kikötők, elsőssorban a zentai kikötő fejlesztése, az itt élő magyar közösségnek nagy hasznára válna, gazdasági szempontból, turisztikai szempontból is, lehetőség nyílna új munkahelyek teremtésére… A Tisza nemzetközi hajózási folyóvá tételével megvalósulhat a jachtkikötővel kapcsolatos zentai terv is. A Tisza menti önkormányzatok közös beadvánnyal fordultak a szerb kormányhoz, amelyben kérik, hogy hozzák meg a szükséges döntéseket annak érdekében, hogy a Tisza nemzetközi folyami útvonal lehessen. Ceglédi Rudolf, Zenta polgármestere szerint a kormány, illetve a parlament az ide vonatkozó döntéseket egy éven belül meghozhatja.

Szerbiában a Tiszához hasonló folyó a Száva, amelynek van nemzetközi hajózási engedélye, holott rövidebb szakaszon hajózható, mint a Tisza. A Száva folyó vízi közlekedésével, annak fejlesztésével a Száva Bizottság foglalkozik. A bizottság az érintett országok képviselőiből áll.

Juhász Bálint

Juhász Bálint

– Tavaly júniusban Zentán tartottunk egy fórumot, amelyen a vajdasági Tisza menti önkormányzatok képviselői voltak jelen – mondja Juhász Bálint –. Ott született meg a javaslat, hogy tartományi szinten alapítsuk meg a Tisza Bizottságot, amely a Tisza átfogó fejlesztési kérdéseivel volna megbízva. Ez a bizottság sajnos még nem alakult meg. A Tiszán Szegeden és Zentán létezik kiemelt jelentőségű áruforgalmi kikötő, és Magyarkanizsán nemrég önkormányzati és pályázati forrásokból felújították az utasforgalmi kikötőt, ahol a határátkelés is működik. A kikötők fejlesztése – a zentai kikötő részvénytársaság – több forrásból lehetséges, egyrészt magántőkéből, másrészt önkormányzati, tartományi vagy/és köztársasági pénzekből. Úgy értékelem, hogy az államnak erre most nincs pénze, a magántőkének pedig nincs érdekeltsége, mivel a már említett nehézségek miatt a tiszai áruforgalom túl kicsi. A zentai kiköt kapacitásának még az egynegyedét sem tudja kihasználni. Mindez megváltozna, ha a Tisza nemzetközi hajózási útvonal lenne. Természetesen nemzetközi projektumokban is lehet gondolkodni, és itt nagy esélyt látok abban, ha Szeged, Magyarkanizsa és Zenta közös projektumokkal pályáznának..

Végül, de nem utolsó sorban, ha Szerbia a folyami és a vasúti áruszállítást helyezné előnybe a közútival szemben, nemcsak az áru szállítása volna olcsóbb, hanem a közutak javítására, felújítására is kevesebb pénzt kellene fordítania. És e témakörben a környezetvédelmi szempontokat még meg sem említettük.

Forrás:magyarszo.com

Németh Zoltán 

Vélemény, hozzászólás?