Hernád

A Hernád folyó

A Hernád folyó a Sajó bal parti mellékfolyója. A folyó Szlovákiában ered az Alacsony Tátrában 1000 méter magasságban. Nagyobb mellékfolyói a Hnilec, a Svinka, az Olsava, Magyarországon a Bélus-és a Vadászpatak. Szlovákiában 147,5 km hosszúságban hajózható a WW-I és WW-II (könnyű, illetve közepesen nehéz vadvíz nehézségű vízen. A folyó vízgyűjtő területe nagy, de a csapadék eloszlása miatt a folyó nem bővizű. A Hernád egyike Magyarország legszebb és legérdekesebb folyóinak. A meredek kanyargós, zátonyokkal és szigetekkel tarkítva. Az évente változó formájú, sok egymást követő szigeteket hol jobbról, hol balról lehet (kell) kerülni, az erősebb sodrású ágban. Különösen magas vízállásnál vadvízjellegű a folyó. Az átemelések, a helyenként szűk, kanyargós folyómeder, valamint a néhol erős sodrás miatt csak vezetővel és gyakorlott túrázóknak ajánlott.

A Magyarországi folyó szakasz nehézségi foka WW-I és ZW-C (könnyű vadvíz, illetve gyors folyóvíz. A Hernád csak kajakkal és kenuval járható, evezős csónakkal nem. A vizet négy keresztgát duzzasztja. A folyó mentén folyamkilométer adatok nincsenek jelezve, de a hídlábakon meg vannak jelölve. A hidak, kompok, lezárások közelében a fürdés tilos. Ezeken a helyeken és az átemelések után óvatosan kell haladni. A mederben sok sarkantyút, gátat, partvédő művet, valamint a szigetek mellékágainak lezárására párhuzamműveket építettek be. A Táj szépsége érdeklődésre alkalmas, azonban kiépítetlen sátorozó helyek találhatóak. A Hernáddal párhuzamosan vasútvonal halad végig. Megfelelő vízállás esetén a Sajón keresztül a Tiszára is el lehet jutni. Néhány adat: – Teljes hossza 286 km – Ebből Szlovákiában 168 km, Magyarországon 118,4 km (ebből közös határszakasz 10,4 km) – Vízgyűjtő területe 5436 km2 20 – Ebből Szlovákiában 4300 km2, Magyarországon 1136 km2 – A meder átlagos esése 55,7 cm/km – A víz átlagos sebessége 2,1-6 km/h – A víz átlagos mélysége 1-3 méter, mederszélessége 50-70 méter – A víz minősége II. osztályú
Az Abaúji terület igen változatos természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik. A térséget a Szikszó-Encs-Tornyosnémeti vonalon a Hernád-völgy szeli ketté. Keletről csatlakozik a hozzá az ugyancsak alacsony fekvésű Szerencsköz. Ez a két kistáj kitölti Abaúj legmélyebb részeit, és együttesen alkotják azt a forgalmi folyosót, amely nagyon fontos szerepet játszik egy ezredév óta a mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi forgalomban. A Hernád-völgyétől Keletre a Tokaj-Zepléni hegyvidék, Nyugatra a Csereháti dombság terjeszkedik. Abaúj területe –hagyományosan- kizárólag mezőgazdasági jellegű és a jövő gazdálkodásában is – az idegenforgalom és a vadászat, valamint az ökoturizmus emelkedése mellet – ez lesz a meghatározó. Az Abaúji terület igen változatos természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik. A térséget a Szikszó-Encs-Tornyosnémeti vonalon a Hernád-völgy szeli ketté. Keletről csatlakozik a hozzá az ugyancsak alacsony fekvésű Szerencsköz. Ez a két kistáj kitölti Abaúj legmélyebb részeit, és együttesen alkotják azt a forgalmi folyosót, amely nagyon fontos szerepet játszik egy ezredév óta a mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi forgalomban.A Hernád-völgyétől Keletre a Tokaj-Zepléni hegyvidék, Nyugatra a Csereháti dombság terjeszkedik.

 

Maga a Hernád-völgy egy tektonikus jelenség (kontinentális alaplemez elmozdulása) során létrejött árokban elhelyezkedő 6-12 km széles folyóvölgy. A felszín kb. egyharmada ártér, kb. 1/3-a enyhén tagolt síkság jó minőségű szántókkal, és a harmadik harmada pedig alacsony domblábi hátak és lejtők (gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas) domborzat típusba tartozik. A tengerszint feletti magasság 118 és 270 méter között változik. Éghajlata mérsékelten hűvös, – mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet 9,0-9,5 °C, nyári időszakban 15,6-16 °C. Az évi napfénytartam 1850 óra körül van. Az uralkodó szélirány Északi illetve Észak-Keleti, az átlagos sebessége 2 m/s körüli. Az éghajlat alkalmassá teszi a területet az egész évi túrázásra, kora tavasztól késő őszig a Hernád biztosítja változatos parti növényzetével a vízitúra lehetőségeket. A Hernád a Wikipédián
A Hernád folyó vízjárása az egész völgyet uralja, és 4 méteres vízállás fölött általában már kilép az ártérre. A folyó energia készlete jelentős, a Gibárt-i és Felsődobsza-i erőművek jelenleg is termelnek villamos áramot, valamint a folyó alsó szakaszán lévő Kesznyéten-i erőmű is. Egyetlen hasznosított állóvize a mintegy 5 hektár területen lévő holtág Vizsoly közelében, melyet jelenleg horgásztóként üzemeltetnek. Kiváló turisztikai vonzerő. A Kékhullám nevű túraútvonal kijelölése megtörtént melynek teljes hossza 25,6 km (leágazásokkal együtt 29, 6 km) szintemelkedése 360 méter. Gyalogosan bejárható, Vizsolyból indulva Hernádcécén, Boldogkőváralján és Boldogkőújfalun keresztül, érintve Abaújkéri Sós-tót, a Hernád Gibárti Erőművénél ér véget. Sajnos az információs táblák nem készültek még el. 10 A másik ilyen túraútvonal a Magas-part nevű tanösvény kijelölése amelyet 2006 évben avattak. A túraútvonal 26 km hosszú a leágazásokkal együtt, a Gibárti erőműtől indul, a Hernád hídon áthaladva a Hernádbűdi földvárat várat és kilátót érinti, majd a Perei suvadásos területen (a Kunhalom) áthaladva a Felsődobszai erőmű érintésével a Hernádkércsi “Szent földre” érünk, megtekintése után a halmaji vasút állomáson ér véget. Sajnos ezen az útvonalon sem készültek el még az információs táblák. A Hernád-völgy településeinek egy része nemzetközi forgalmat is lebonyolító országos főútvonal mentén helyezkedik el, míg más részük arról letérve alsóbbrendű közúthálózatról kereshető fel.

 

A Hernád-völgy növényvilágáról: A mérsékelt övi lomberdő zóna, így a Kárpát-medence folyóit valaha nedvességkedvelő fajokból álló aljnövényzetű ligeterdők szegélyezték. Ez a ligeterdő a magasabb, ritkán elöntött ártéri szinteken keményfájú fajokból állt: tölgy, kőris, szil, juhar) és gyertyán, keményfa-ligetet alkotott. A folyók mentén ez a legfajgazdagabb erdei élőhely. Kiemelkedő a rovar- és az énekes-madár-faunájuk. A Hernád mentén keményfa-ligetet sajnos már csak nyomokban találunk, szinte teljes mértékben elpusztultak, óriási és helyrehozhatatlan veszteséget okozva ezzel a természetnek. Az alacsonyabb, a vízhez közelebbi, gyakran elöntött szinteken puhafájú fajokból álló: fűz, nyár és éger alkotta puhafa-liget a jellemző növénytársulás. Kiváló madárfészkelőhelyek. A folyószabályozás és az erdőirtás következtében ez a természetes állapot gyökeresen megváltozott. A keményfa-ligetek valaha az ország területének 19 %-át borították, mára azonban az 1 %-ot sem érik el. A Hernád völgyben a puhafa-ligeteknél vontkozásában a csökkenés mértéke kedvezőbb, ugyanakkor a megmaradt állományokban tájidegen fajok szaporodtak el. A magyarországi Hernád felső szakaszán található nagyobb kiterjedésű puhafaliget, amely őrzi a természetes állapotot, ezért védelemre javasolható. A ligeteket mezőgazdasági tetrületek, irtott vagy gyérített területek határolják, gyomosodás és akácosodás okoz problémát. A középső ill. alsó szakaszán szintén találunk puhafaligeteket, amelynek állapota hasonló az előbb említetthez, és megőrzésük szintén fontos. Itt azonban már megjelennek a szabályosan ültetett nemes nyárasok és az irtott, erősen degradált, akácosodott területek. A nemesnyár-ültetvényekben az előforduló növényfajok száma a puhafaligetekhez képest 10-15 %-ra csökken; az élettér megváltzása miatt az itt élőú madárfajok száma csökkenést mutat A Hernád-part növényzete: A folyót több helyen ahol gyakori a tavaszi vízborítás, puhafás ligeterdők szegélyezik. A fás növények leggyakoribb képviselői a különféle fűz- és nyárfajok. A tartósabb nedves területeken inkább a nyárfák gyakoriak. Közönséges a sima, fehéres-szürke, később repedezett kérgű fehérnyár. A fűzféléket a törékeny vesszőiről felismerhető csöregefűz és a selymes szőrzetet viselő fehérfűz képviseli. A cserjék meglehetősen sűrű állományban nőnek, itt a fás növények újulatai mellett liánszerű ligeti szőlővel, komlóval találkozunk, magasra növő nagy csalán és ragadós galaj nehezítik a járást. Az alacsonyabb növények között az indáival terjedő hamvas szeder jelenik meg több zsurló- és sásfaj mellett.

 
A Hernád és környezetének állatvilága: A Hernád halfaunája A Hernád halfaunisztikai vizsgálatához a parti és a nyíltvizi zónából, elektromos halászgéppel és húzóhálóval vettek mintát. A Hernád 18 pontjáról 41 fajt sikerült kimutatni. A 41 fajból 4-5 faj a folyóba torkolló patakokból sodródik le hóolvadáskor, nem állandó elemei a Hernádnak. A folyón egyedszám alapján legnagyobb mennyiségben a küsz (Alburnus alburnus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) fordul elő. A nagyobb testű, nem csoportos életmódot folytató halak közül a domolykó (Leuciscus ephalus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), márna (Barbus barbus), paduc 12 (Chondrostoma nasus), és a szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) fordul elő még nagy számban, és a lel?helyek 66-83%-án megtalálhatók. Összességében elmondható, hogy a vizsgált folyó halfaunája változatos, többnyire az áramláskedvelő fajok jelenléte jellemző. Az előkerült 41fajból 12 védett, 4 nem őshonos. Lásd 2. számú melléklet. A Hernád kezelője horgászati szempontból az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület (ÉMHE).

 

 

VÍZIERŐMŰVEK

Erőmű neve  Építés éve Helyszín 
Gibárti erőmű  1903 66+180 fkm Hernád
Felsődobszai erőmű  1912 54+640 fkm Hernád
Kesznyéteni erőmű  1954 7+270 csatorna Hernád-Sajó

Forrás: hernad-folyo.hu

Vélemény, hozzászólás?

Célunk a Tiszai hajózás népszerűsítése