Sajó

Sajó hazai szakasza

Sajópüspökinél a Sajó

A Sajó leírása, itiner és térképe

 

A Sajóról röviden

A Sajó Szlovákiában, a Gömör-Szepesi-érchegység északi lejtőin ered, majd Sajópüspökinél éri el a magyar határt. A hazai szakaszon a Borsodi-dombság és a Cserehát valamint az Upponyi-hegység és a Tardonai-dombság között, majd a Borsodi-medencében halad keresztül. Megkerüli északról és keletről a Bükk hegységet és Miskolc után kilép a nagy Alföldre. A folyó magyarországi hossza 125,1 km.

A Sajó vízgyűjtő területe 5545 km2. Jelentős mellékfolyója a Rima, Bódva, Hernád meder esése a hazai szakaszon 49,6 cm/km, a víz átlagos sebessége 2,1 km/h, szélessége 40-60 m és a mélysége 1-3 m. A Sajó vízszintje nagyon időjárás függő, előfordul, hogy naponta 1-1,5 m-t is emelkedik.

A Sajó szennyezett vize ugyan színre és szagra is javulóban van, de a víz minősége még mindig III. osztályú. A hazai szakasz nehézségi foka: közepes és magas vízállás esetén WW-I, míg alacsony víznél Sajópüspöki és a Hernád torkolata között ugyancsak WW-I, a további szakaszokon ZW=B, míg a kesznyéteni hídtól ZW-A.

Hasznos tudnivalók:

A túrát a Sajópüspöki közúti hídnál kezdjük, mert ezt lehet a legjobban megközelíteni, illetve a bánrévei vasútállomásról elérni. A 125,1 fkm-töl a 124,3 fkm-ig lévő 800 m-es szakasz Csehszlovákiával határvonalat képez

A Sajó csak kajakkal és kenuval járható. Vízjárását elsősorban a szlovákiai vízgyűjtőn leesett csapadék mennyisége, a kazincbarcikai és a miskolci fenékgátak, valamint a Tisza vízállása befolyásolja. Ezért a túrára indulás előtt ezekre a tényezőkre figyelemmel kell lennünk. A túra során éles kanyarulattal, zátonnyal, szigettel és alacsony gyalogbürüvel találkozunk, melyek helye sokszor évente változik. Az utóbbi években intenzív mederszabályozási munkákat végeznek. Az éles kanyarokat átvágták, a kanyargós mederszakaszokat kiegyenesítették. Sok sarkantyú, párhuzammű és mellékágat lezáró gát kerül beépítésre. A munkák folytatódnak, ezért az adatokban változások következhetnek be. Ezeken a helyeken vigyázzunk, mert balesetveszélyesek!

Partjai és a tágabb környéke nagyon szép, de vizét az ipari és mezőgazdasági eredetű szennyeződés tönkreteszi. Az ENSZ-program keretében a vízminőség javulóban van, de azért fürdésre nem ajánljuk. Ezért a Sajót ritkán választják önálló túraútvonalként, inkább csak összekötő szerepe van a Bódva és a Hernád folyókról a Tisza felé.

A folyóval párhuzamosan jó közlekedési lehetőséget találunk, szép táborozóhelyekkel és sűrűn következő településekkel.

A Sajó vízitérképe:


 

Itiner: Sajópüspöki- Tiszaújváros

125,1-124,3-ig jp. Szlovákia bp. Magyarország.
123,6 közúti híd, jp. SAJÓPÜSPÖKI, bp. BÁNRÉVE , szép kastély látható, vasútállomás, határátkelőhely, túra induló hely.
123,3 sziget, elhaladás a bp. ágban.
121,0 vasúti híd.
119,2 jp. SAJÓNÉMETl, földvármaradványok a Várhegyen,
116,6 régi hídlábmaradványok jp. PUTNOK-BÁNYATELEP.
112,9 közúti-vasúti kettős híd, bp. PUTNOK kastély, műemlék lakóházak, étterem, büfé, cukrászda.
110,1 jp. SAJÓVELEZD.
106,4 bp. DUBICSÁNY 600 m.
101,5 közúti híd, bp. SAJÓGALGÓC 2 km. Zsóri-emlékház és a község 700 éves jubileumára készült vörösfenyő emlékoszlop.
100,2 jp. Bán-patak torkolata.
100,0 vasúti híd.
97,4 jp. VADNA 400 m.
95,1 közúti híd, bp. SAJÓKAZA, étterem, tanuszoda.
90,8-tól jp. Kazincbarcika felső vége.
87,3 felső vasúti híd.
87,0 alsó vasúti híd.
86,5 közúti híd, jp. KAZINCBARCIKA 100-250 m. Étterem, büfé, szálloda, strandfürdő. Berentei ref. templom 1710-ból és Szepessy-kastély. Itt született Egressy Béni 1814-ben, aki megzenésítette a Szózatot. Hatalmas ipartelep, köztük a Borsodi Vegyi Kombinát és a Borsodi Hőerőmű található itt.
85,0 fenékgát, vízállástól függően át kell emelni, előtte bp. Szuha patak torkolata.
82,5 és 81,7 gyaloghidak.
81,2 sziget, a jp. ágban duzzasztómű, átemelés a bp. parton és a bp. ág elején keresztgát, átemelés a bp. parton.
80,9 közúti híd.
79,8 Kazincbarcika alsó vége, egyben Sajószentpéter felső vége.
78,6 sziget, a bp. ágban kell elhaladni a jp. ágban kisebb keresztgát, itt át kell emelni.
76,5 közúti híd, jp. SAJÓSZENTPÉTER étterem, bisztró, kőszénbánya, üveggyár, Lévay József (1825) költő szülőhelye.
69,3 bp. Bódva folyó torkolata, benne 100 m-re duzzasztómű.
68,0 vasúti-közúti kettős híd.
67,4 j SAJÓECSEG.
63,1 jp. SAJÓKERESZTÚR (1600).
61,7-61,5 sarkantyúk és párhuzammű.
60,8 közúti híd. jp. SZIRMABESENYÖ.
57,4 gyalogrév.
56,0 miskolci fenékgát átemelés a jp. parton.
53,9 közúti híd, jp. MISKOLC. Megyeszékhely, minden beszerzési és kulturális lehetőség megtalálható, a városban van színház, több múzeum, kilátó az Avason. Túra kiinduló hely a Bükk hegységi túrákhoz. Nagy bánya- és iparvidék központja.
53,2 jp. Szinva patak torkolata. Szennyezett víz!
50,9 bp. FELSÖZSOLCA. Csárda, az 1848-as csata emlékműve.
49,4 vasúti híd.
44,5 bp. ALSÓZSOLCA. Csárda, presszó.
38,9 közúti híd, bp. SAJÓLÁD, volt Pálos-kolostor, jp. SAJÓPETRI, görög katolikus templom szép ikonokkal.
34,0 jp. ÓNOD. Étterem, büfé, cukrászda. Nevezetessége a folyóparton álló várrom, kbp. 1380-as években kezdte építtetni Czudar Péter, majd a Rozgonyiak s a Perényiek kezére kerül. 1639-ben a törökök elfoglalják és felgyújtják. 1707-ben a II. Rákóczi Ferenc által összehívott országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Az 1845-ös és 1855-ös évi árvizek a vár északi részét romba döntötték. Jelenleg folyik a helyreállítás. Református templomát és kastélyát is érdemes megtekinteni.
31,0 bp. a Hernád folyó torkolata.
29,9 villamostávvezeték-átfeszítés.
29,5 komp.
29,1 bp. KÖRÖM. Döry-kastély 1730-ból.
27,5 jp. Hejö-Szarda-csatorna tork. .
26,0 jp. NAGYCSÉCS.
22,0 komp.
21,6 gyalogrév.
20,9 bp. GIRINCS.
19,6 bp. KISCSÉCS.
16,0 jp. SAJÓÖRÖS védett törökmogyorófa.
10,5 közúti híd; bp. KESZNYÉTEN, R., él.
9,4 bp. kesznyéteni erömücsat. tork.
9,3 bp. Takta csatorna tork. Innen magas gátak között folyik a Sajó, nincs táborozóhely.
4,2 villamostávvezeték-átfeszítés.
0,9 bp. Inérháti-csatorna tork., gö., 5 ágy, (KÖVIZIG Miskolc).
0,0 a Sajó torkolata a Tiszába a 492,4 fkm-nél.

 

Vélemény, hozzászólás?

Célunk a Tiszai hajózás népszerűsítése